Kutyáim:Koko,Dino,Negro,Alex
2012. február 18., szombat
Móra Ferenc: Mitvisz meg a fiai
Mitvisz a mi öreg házőrző kutyánknak a neve. Ezt a nevet még kölyök korában kapta. Nagyon játékos kiskutya volt. Hol egy göröngyöt, hol egy csutkát kapott a szájába, és büszkén körülszaladozta vele az udvart.
Ilyenkor mindig azt kérdeztük:
- Ugyan mit visz már megint ez a bolondos kutya?
Így aztán mi is megszoktuk, ő is megszokta, hogy Mitvisznek hívják.
Mitvisznek a három kisfia is csakolyan játékos volt, mint ő. Ha jókedvük volt, majd fölfordították a házat. Azért túl is adtunk rajtuk. Egyiket az alsó szomszéd vitte el, másikat a felső, harmadikat kivitték a tanyára birkát őrizni.
Szegény Mitvisz akkoriban nagyon búslakodott a fiai után. Egy hétig se nem evett, se nem ivott, csak szűkölt, és ide-oda szaglálódzott az udvaron. Kereste fiait.
Azóta azonban eltelt egy esztendő. Tegnap véletlenül találkozott a négy kutya a kapunkban.
No, az nagyon különös találkozás volt. Mitvisz szétvetette a négy lábát a küszöbön, felborzolta a szőrét, kivicsorította a fogát, és azt mondta:
- Brr, Brr...kifele, kifele, kifele!
- Ejnye, Mitvisz - szóltam oda neki -, hát nem ismered meg a fiaidat?
Nagy Lajos: A kutya (1920.)
A kutya háziállat. Három fő részből áll, úgymint: fej, törzs és végtagok. Ha ezen részek bármelyikét a kutyából elvesszük, akkor a kutya elromlik, és többé sem nem szalad, sem nem ugat, egyáltalán nem működik tovább.
Különféle kutyák vannak, úgymint: pulikutya, komondor, vizsla, agár, szentbernáthegyi, újfundlandi kutya, öleb, kis girhes, nagy dög, mopszli, nyakszli, vonító sühögér, kis kutya, nagy kutya, tarka kutya, Sajó kutyám. (A kutyuskám az nem kutya, hanem, amint egy igen kiváló természettudós földerítette, egy nő.)
A kutya igen hű állat. Ha a gazdája megrúgja, akkor meglapul, és nyalogatja a cipőjét. Ha pedig meghal a gazdája, akkor a kutya nagyon szomorú lesz, sőt van olyan kutya is, amelyik a gazdája halála után nem eszik, nem ugat, lefekszik, és ő is meghal, nem úgy, mint például a zsebóra, amely a gazdája halála után is közönyös ketyegéssel jár tovább, amiért is a zsebóra egy hűtlen kutya.
A kutya örömének az által ad kifejezést, hogy a farkát csóválja. Ha pedig a farkát levágják, akkor a fejét csóválja.
A kutya valamennyi állat közt a legértelmesebb. Igen tanulékony, például rövid néhány esztendős fáradozás után már megérti a saját nevét, s ha azt hangosan kiáltják, a kutya dühösen ugatni kezd, ami azt jelenti, hogy hagyják már békén. De a kutya nemcsak szellemileg fejlett, hanem lelkileg is, némelyik annyira mély lélek, hogy emlékeztet a lírai költőkre, ugyanis ezek a költői lelkű kutyák, ha feljön a hold, és az ég tetején szépen ragyog, szintén ugatni kezdenek.
A kutyának veszedelmes betegsége a veszettség, ami igen ragadós nyavalya, az ember is megkaphatja, és harapás által terjed, mégpedig úgy, hogy vagy a veszett kutya harap meg egy embert, vagy a veszett ember harapja meg a kutyát.
A kutyának a veszettségen kívül legfőbb ellensége a sintér. Ez egy olyan úriember, aki drótkarikával jár az utcán, s ha meglát egy kutyát, utánaszalad, a drótot a nyakába veti, és elkezdi a kutyát húzni, mire a kutya gazdája pedig két pofont ad a sintérnek, a gazdát a rendőr fölírja, s utcai botrány miatt fizet húsz korona bírságot. A bírság lefizetésének napján a gazda a kutyának öt flemmet ad és két rúgást, mikor pedig a gazda ebéd után elmegy a kávéházba feketézni, a felesége úgynevezett vigasz-cvikipuszit ad a kutyának, ami, ha öreg és csúnya az asszony, még csak fokozza és betetézi a szegény kutya szenvedéseit.
A veszettség ellen Pasteur nevű francia orvos kitűnő szérumot talált föl, de a sintér és a cvikipuszi ellen ő sem tudott még semmit kitalálni. A veszettségen kívül még nagy baja a kutyának az elveszettség, ami ellen az apróhirdetések, s a megtaláló fejére kitűzött illő jutalom szolgál.
A kutyáról szóló eme tanulmány keretein belül meg kell még emlékeznünk az ebzárlatról, amit plakátokon tesznek közhírré a városban. A plakátok arra valók, hogy azt a kutyák elolvassák, és pontosan betartsák. Azért helyezik el rendszerint az utcasarkokon.
A kutyát házőrzésre, a szoba bepiszkítására, mások zavarására, a háziúr és házmester bosszantására használják, tehát igen hasznos állat, csontjából rongyot készítenek, húsát várostromok alkalmával eszik.
(Forrás: http://mek.niif.hu/00900/00992/00992.htm#7)
G. N. G. Byron: Egy újfunlandi kutya síremlékére
Ha új lakót kapnak a temetők,
nem is dicsőt, csak épp előkelőt,
a gyász pompázik szoborrá virulva
és az elhunytat zengi név meg urna:
nem azt, aki csakugyan volt, hanem
akinek kellet volna hogy legyen:
s a szegény kutya, a leghűbb barát,
ki boldogan áldozza föl magát,
kinek szíve gazdája szíve volt,
mindenben csak az ő híve volt,
dicstelen hull el, bármilyen derék,
s földi lelkét megtagadja az ég:
míg az ember, hiú féreg! csodákat
s kizárólagos eget kér magának.
Óh ember! napod gyorsan alkonyul,
rabnak becstelen vagy, s romlott, ha úr,
aki kiismert, undor tölti meg
tőled, lélegző, hitvány sártömeg!
Szerelmed kéj, barátságod csalás,
Szavad és mosolyod képmutatás!
Neve nemes csak megromlott csírádnak,
rád pirít minden becsületes állat.
Ki itt jársz, s látod ezt a sírjelet,
menj tovább, – nem fajtádnak tiszteleg:
barát emlékét őrzi ez a jel;
egy barátom volt csak – s az itt hever.
Vihar Béla: A kutya
Könyörögtem, hogy adja vissza sárga szőrű kicsiny kutyám.Így loholtam sírva-ríva a sintér kocsija után. Ne bántsa! Adja vissza, bácsi! zokogtam, kértem, a gyerek...A kövön megdöccent a kordé, s nyikorogtak a kerekek.
Vitte kutyám, a hűt, a kedvest, egy láda börtönfenéken. Ringott a ló hátán az ostor, s követtem rab pajtásom én.- Megöli! Meg! - tépett a szívembe, - Meg ám! - csúfolt ki a kerék. Már láttam is a sújtó bunkót, huroktól megvérzett fejét. Vitte a láda boldog kedvem, a kószálások víg sorát, vitte a mellemhez simuló lágymeleg, buksi homlokát. Cserébe érte rézgolyómat kínáltam, s hozzá szép botom...Sötéten ült bakján az ember, s az út nem sikolt: irgalom! Kiáltanék!...A kocsi messze!...Elnyelte por, zörgés, zsivaj. Csak magának sír, aki gyenge, csak törött, csorba kard a jaj.
De alkonyatra hazatért ő, mint csatából a katona. Mily iszonyat villant szemében, testén vad küzdelmek nyoma. Vesztőhelyen, a gyilkos kézzel vívott tusát, és megszökött? Élni akart, hogy engem lásson, s kergetőzzünk a fák között? Nem bújt hozzám, bár megöleltem. Becéztem, hívtam, elfutott.
Talán a csalódás fájt neki, hogy én is erőtlen vagyok. Éjt-naphosszat fel-felvonított. Meg nem értettem, hogy miért, nem feledheti, aki rab volt, az acélhurkot és a vért. Ütöttem is, játszani jöjjön, de soha többé nem tudott, s egy reggel hiába kerestem, az éjben merre bujdosott.
A mezőt jártam, hogy megleljem, kerestem,míg csak este lett...És akkor, mintha láttam volna, ott fut, ahol a fellegek...Aranyszőre fényben világol, vágtat a csillagokon át!- s onnan a távol végtelenből szellő sodorja panaszát.
**
Menhelyen...
A gazdánk adott ide le minket mert már nem kellünk neki vagy az utcáról fogtak be minket hurokkal. Mindegyikünknek megvan a maga szomorú története, esténként, amikor a kétlábúak elmennek és nyugalom száll a telepre, az újonnan jöttek mesélnek. Bennük még frissen él a kinti világ emléke, a fű érintése a talpunkon és a forró aszfalté, amely éget. Akik kóboroltak mesélnek a kóbor életről az állandó bujkálásról és menekülésről, az éhezésről, meg arról is, hogy a parkban megbújva a bokor alatt milyen szépek a csöndes nyári hajnalok. És hogy időnként egy-egy kétlábú lökött nekik egy kis kenyérhéjat vagy pár falatot. Sokan mesélnek arról, ahogy a gazdájuk bántotta, láncra verve tartotta őket, ők mégis szerették és ragaszkodtak hozzá. Mindent elfogadtak, a legkevesebbel is beérték, mégis kidobták őket. Vannak közöttünk olyanok is, akik megijedtek egy durranástól és világgá mentek vagy éppen csak valami ellenállhatatlan illat után, vérüktől űzve elszaladtak és nem találtak vissza. Ők bírják a legrosszabbul, hiszen szerető gazdájuk valahol vár rájuk, ők reménykednek és a szerencsésebbek vissza is találnak otthonukba.
Egy kis ketrec az otthonunk, némelyikünk, a nagyobbak, megfordulni se bírnak, olyan kicsi a hely. Kapunk ugyan enni és inni, de soha nem eleget, mindig éhesek és szomjasak vagyunk. Sokan közülünk betegek, de gyógyszer nincs. Hallgatjuk egymás zihálását, a taknyos szörtyögéseket, a fájdalom kis neszeit. Félünk. Nem tudjuk mi vár ránk. Vannak, akik feladták a reményt, megtört szemükben nem csillan már meg a fény. De vannak, akik még bíznak, akik csóválnak ha egy ember hozzájuk szól, nevetni is próbálnak.
Látogatáskor ugatunk, kiabálunk, rám figyelj kedves kétlábú, engem vigyél ki, nem látod, milyen nyomorúságosan tengetem a napjaimat? Jó kutya leszek, védeni foglak és őrizni és szeretni és sok puszit adok! Ne hagyd, hogy altatás legyen a sorsom, még annyi szép év áll előttem! Még szeretném érezni a szellő érintését a bőrömön, még szeretnék beleszimatolni a fagyos téli levegőbe a parkban, séta közben, még szeretnék futkározni, labdázni, még szeretném érezni a húsleves ízét, arról álmodom, hogy este, a fejemet az öledbe hajtom és úgy alszom el.
(Forrás: http://www.kobor.sokoldal.hu/lap.php?azonosito=kobor&oldal=LK3DC549i)
Paul C. Dahm: A Szivárvány Híd
„Valahol a Mennyország és a Föld között létezik egy hely, amelyet Szivárvány Hídnak neveznek.
Ha egy állat, aki nagyon közel állt valakihez a Földön, örökre elmegy, a Szivárvány Hídhoz kerül. Legelők és dombok zöldellnek mindenütt, ameddig a szem ellát. Kedvenceink itt egész nap játszhatnak és futkározhatnak. Mindenük megvan: rengeteg ennivaló, friss víz, ragyogó napfény. Sosem fáznak, nyugalom és béke veszi körül őket. Minden állat, aki beteg és öreg volt, visszanyeri egészségét és fiatalságát, a sérült, béna állatok újra épek és erősek, pont mint amilyennek emlékeinkben látjuk őket. Az állatkák önfeledten boldogak. Egyetlen dolog árnyékolja be örömüket: mindnyájuknak hiányzik az a különleges ember, akit hátrahagytak a Földön.
Együtt szaladgálnak és játszanak, mikor egy napon az egyikük hirtelen megáll és a távolba réved. Élénk szemei fürkésznek valamit. Törékeny teste megremeg, majd hirtelen szaladni kezd, elhagyva társait. Szinte repül a zöld fű fölött, lábai egyre gyorsabban viszik.
Aztán észrevesz téged. Rég nem látott kedvenced boldogan öleled magadhoz. Soha többé nem váltok el. Örömteli puszik az arcodon, kezeiddel újra megsimogatod kedves fejét. Még egyszer kedvenced csillogó szemeibe nézel: elvesztetted őt, de szívedben mindvégig ott volt.
És átkeltek együtt a Szivárvány Hídon..."
Ha egy állat, aki nagyon közel állt valakihez a Földön, örökre elmegy, a Szivárvány Hídhoz kerül. Legelők és dombok zöldellnek mindenütt, ameddig a szem ellát. Kedvenceink itt egész nap játszhatnak és futkározhatnak. Mindenük megvan: rengeteg ennivaló, friss víz, ragyogó napfény. Sosem fáznak, nyugalom és béke veszi körül őket. Minden állat, aki beteg és öreg volt, visszanyeri egészségét és fiatalságát, a sérült, béna állatok újra épek és erősek, pont mint amilyennek emlékeinkben látjuk őket. Az állatkák önfeledten boldogak. Egyetlen dolog árnyékolja be örömüket: mindnyájuknak hiányzik az a különleges ember, akit hátrahagytak a Földön.
Együtt szaladgálnak és játszanak, mikor egy napon az egyikük hirtelen megáll és a távolba réved. Élénk szemei fürkésznek valamit. Törékeny teste megremeg, majd hirtelen szaladni kezd, elhagyva társait. Szinte repül a zöld fű fölött, lábai egyre gyorsabban viszik.
Aztán észrevesz téged. Rég nem látott kedvenced boldogan öleled magadhoz. Soha többé nem váltok el. Örömteli puszik az arcodon, kezeiddel újra megsimogatod kedves fejét. Még egyszer kedvenced csillogó szemeibe nézel: elvesztetted őt, de szívedben mindvégig ott volt.
És átkeltek együtt a Szivárvány Hídon..."
Kutyás idézetek
"A kutya nemesebbé teszi a nemest és aljasabbá az aljast."
(Jack London)
"A kiskutya a természet kínálta gyógyír a szeretet hiányára... és az élet sok egyéb bajára is."
( Richard Allan Palm)
"Ahhoz, hogy valóban élvezhesd egy kutya társaságát, nem kell félembert faragnod belőle. Inkább légy nyitott arra a lehetőségre, hogy részben kutyává válj."
(Edward Hoagland)
"A kutya az istenek találmánya"
( Xenophon)
"A kutya éppen némaságával válik mindennél értékesebbé: társaságában az ember rátalál a lelki békére, ahol a szavak elvesztik minden jelentőségüket..."
( John Galsworthy)
"A kutyának vajmi ritkán sikerül felemelnie az embert az ő szintjére, viszont az ember annál gyakrabban húzza le magához a kutyát."
( James Thurber)
"Már nem vadkutya, hanem a legjobb barát a neve, mert barátunk lesz örökre, örökre, örökre."
(Rudyard Kipling)
„Azért van a kutyáknak olyan sok barátjuk, mert a farkukat mozgatják a nyelvük helyett.”
( Ismeretlen)
"Dicsérjék mások hálaadó lélekkel tanítójukat, az élet felé nekem egy KUTYA mutatta meg az UTAT."
( Illyés Gyula)
"Utálom a kutyatulajdonosokat. Ezek az emberek túl gyávák ahhoz, hogy saját maguk harapjanak meg másokat."
(August Billings)
"Ha egy ember minden élő teremtménnyel könyörületes, csak akkor nemes lelkű igazán "
(Buddha)
"Régen féltem a kutyáktól. Aztán rájöttem, hogy a kutyák ugyanúgy félnek tőlem, mint én tőlük, csak egyszerűen másként mutatják ki a félelmüket. Ők ugatással és harapással mutatják ki, míg én azzal, hogy összepisilem magam."
(Dakota Shepard)
"Ha nincsenek kutyák a mennyországban, oda akarok menni, ahova azok is mentek!"
(Will Rogers)
"A kutyák nem a teljes életünk, de ők teszik teljessé az életünket."
(Roger Caras)
"Minél rútabb az eb, szívünknek annál kedvesebb."
(Martyn Lewis)
"Az átlagos kutya szebb személy, mint az átlagos személy."
(Andy Rooney)
"Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik."
(Anatole France)
"A kutyát kimondottan a gyermekek számára teremtették. Nincs párja a csintalankodásban."
(Henry Ward Beecher)
" Ha megetetsz egy éhező kutyát és jóllakottá teszed, sosem fog megharapni...- ez az alapvető különbség kutya és ember között!
(Mark Twain)
"Hasztalan próbálnám becsapni magam, hiába hunynám be a szemem, mindig lenne elhagyott kutya, mely meggátolna abban, hogy boldog legyek."
(Anovilhy)
"Az átlagkutya csupán egyvalamit kér az emberektől. Szeressetek!"
(Helen Exley)
"Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik"
(Mahatma Gandhi)
"Nincs olyan pszichiáter a világon aki többet ér, mint egy kutyakölyök, amikor megnyalja a kezed."
(Ben Williams)
"Nincs az a hit, mely töretlen maradna, kivéve egy igazán hűséges kutyáét."
(Konrad Lorenz)
"A kutyák nem önmagukról beszélnek, hanem meghallgatják azt, amit Te mondasz el magadról."
(Jerome K. Jerome)
"Vásárolj egy kutyust, és a pénzedért feltétel nélküli szeretetet kapsz."
(Rudyard Kipling)
"Ezen a bűnös világon bizony nincs szomorúbb látvány, mint egy behúzott farkú, gazdátlan kiskutya."
(Arthur Guitterman)
"A kutyád bármikor kész életét áldozni érted. És te őérte?."
(Konrad Lorenz)
"Mindjobban elvadul az ember, s az állat nézi szelíd félelemmel."
(Váci Mihály)
"Legbelül minden újfundlandi, boxer, véreb és dán dog aprócska szőrgombóc, mely alig várja, hogy ölbe vedd."
(Helen Thompson)
"Bárcsak megértenék az emberek, hogy az állatok ugyanolyan kiszolgáltatottak, s ugyanúgy függenek tőlünk, mint a gyerekek, ezt a gyámságot ránk ruházták."
(James Herriot)
"Az emberek nagy része beszél az állatokhoz, de nagyon kevés hallgatja meg, hogy mit mondanak"
(Benjamin Hof)
" Ne vedd a kutyád csodálatát végső bizonyítékként, hogy tökéletes vagy!"
(Ann Landers)
"Qei me amat, amat et canem meum - Aki engem szeret, szereti a kutyámat is."
(Clairvaux-i Szent Bernát - Első szentbeszéd 1150)
"Mindig érdekelt, hogy mit is gondolnak rólunk a kutyák?
Pl. jövünk haza a vásárlásból- kosarunkban csirke, disznó, marha.Azt kell gondolják, hogy mi vagyunk a Föld legnagyobb vadászai!"
(Anne Tyler)
"A föld egyetlen teremtménye sem követeli ki úgy a szeretetet, mint a csuromvizes kutya."
(Ambrose Bierce)
„Az asszonyok és macskák azt csinálják, amihez kedvük van, a férfiaknak és a kutyáknak pihenni kell, hogy ötletet kapjanak.”
(Robert A. Heinlein)
"Ahogyan a görögök mondják, egy ház nem otthon addig, míg fecske nem fészkel az eresz alá, ugyanúgy azt tartom, hogy egy ház attól lesz otthon, ha van benne kutya."
(Gerald Durrell)
"Az emberek között viselkedned, alakoskodnod kell. Az állatok olyannak fogadnak el amilyen vagy. Ezért érzem magam jobban az állatok között."
(Michelle Durell)
"Nem számít, milyen kevés pénzed vagy tulajdonod van.
Ha kutyád van, gazdag vagy."
(Louis Sabin)
"A legtöbb kutyatulajdonosnak hosszas tanulás árán sikerül elérnie, hogy engedelmeskedjen a kutyájának."
(Robert Morley)
"Mindenki, aki nem tudja, hogy ízlik a szappan, soha nem mosdatott egyetlen kutyát sem."
(Franklin P. Jones)
"Egy jólnevelt kutya nem tesz rá kísérletet, hogy rávegyen, oszd meg vele az ebédedet. Egyszerűen csak olyan bűntudatot ébreszt benned, hogy képtelen vagy jóízűen enni."
(Helen Thompson)
"Ajtónak azt nevezzük, aminek a kutya szüntelenül a rossz oldalán található."
(Ogden Nash)
"Hitem szerint utódaink úgy fognak visszagondolni az állatkísérletes kutatások korszakára, mint az orvostudomány történetének legsötétebb fejezetére."
(Gesell professzor, michigani egyetem)
"Ha egyáltalán nem hiszem a halhatatlanságot, az azt jelenti, hogy biztos a kutyák mennek mennyországba és nagyon nagyon kevés ember."
(James Thurber)
"Egyedül vagyunk, magunkra hagyatva ezen a planétán, és a körülöttünk burjánzó számtalan életforma közül csakis egy, a kutya volt hajlandó szövetségre lépni velünk."
(Maurice Maeterlinck)
"A kutya a legállhatatosabb barát - az első, aki üdvözöl, és a legbátrabb, aki védelmez."
(George Gordon Byron)
" Ha a kutyád kövér, te sem sportolsz eleget."
(Ismeretlen)
"... egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél."
(Antoine de Saint-Exupery)
"Az életem célja olyan jó embernek lenni, mint amilyennek a kutyám gondol."
(Ismeretlen)
„Senki sem értékeli olyan nagyra a szavaid mögött megbúvó mély igazságokat, mint a kutyád."
(Christopher Morley)
"A kutyák szeretik a barátaikat és megharapják az ellenségeiket. Nem úgy mint az emberek, akik képtelenek a tiszta szeretetre és mindig együtt van bennük a szeretet és gyűlölet is."
(Sigmund Freud)
"Az ember számára a legnagyobb áldás a személyes szabadság, a kutyának pedig erről lemondani."
(Villiam Lyon Phelps)
(Jack London)
"A kiskutya a természet kínálta gyógyír a szeretet hiányára... és az élet sok egyéb bajára is."
( Richard Allan Palm)
"Ahhoz, hogy valóban élvezhesd egy kutya társaságát, nem kell félembert faragnod belőle. Inkább légy nyitott arra a lehetőségre, hogy részben kutyává válj."
(Edward Hoagland)
"A kutya az istenek találmánya"
( Xenophon)
"A kutya éppen némaságával válik mindennél értékesebbé: társaságában az ember rátalál a lelki békére, ahol a szavak elvesztik minden jelentőségüket..."
( John Galsworthy)
"A kutyának vajmi ritkán sikerül felemelnie az embert az ő szintjére, viszont az ember annál gyakrabban húzza le magához a kutyát."
( James Thurber)
"Már nem vadkutya, hanem a legjobb barát a neve, mert barátunk lesz örökre, örökre, örökre."
(Rudyard Kipling)
„Azért van a kutyáknak olyan sok barátjuk, mert a farkukat mozgatják a nyelvük helyett.”
( Ismeretlen)
"Dicsérjék mások hálaadó lélekkel tanítójukat, az élet felé nekem egy KUTYA mutatta meg az UTAT."
( Illyés Gyula)
"Utálom a kutyatulajdonosokat. Ezek az emberek túl gyávák ahhoz, hogy saját maguk harapjanak meg másokat."
(August Billings)
"Ha egy ember minden élő teremtménnyel könyörületes, csak akkor nemes lelkű igazán "
(Buddha)
"Régen féltem a kutyáktól. Aztán rájöttem, hogy a kutyák ugyanúgy félnek tőlem, mint én tőlük, csak egyszerűen másként mutatják ki a félelmüket. Ők ugatással és harapással mutatják ki, míg én azzal, hogy összepisilem magam."
(Dakota Shepard)
"Ha nincsenek kutyák a mennyországban, oda akarok menni, ahova azok is mentek!"
(Will Rogers)
"A kutyák nem a teljes életünk, de ők teszik teljessé az életünket."
(Roger Caras)
"Minél rútabb az eb, szívünknek annál kedvesebb."
(Martyn Lewis)
"Az átlagos kutya szebb személy, mint az átlagos személy."
(Andy Rooney)
"Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik."
(Anatole France)
"A kutyát kimondottan a gyermekek számára teremtették. Nincs párja a csintalankodásban."
(Henry Ward Beecher)
" Ha megetetsz egy éhező kutyát és jóllakottá teszed, sosem fog megharapni...- ez az alapvető különbség kutya és ember között!
(Mark Twain)
"Hasztalan próbálnám becsapni magam, hiába hunynám be a szemem, mindig lenne elhagyott kutya, mely meggátolna abban, hogy boldog legyek."
(Anovilhy)
"Az átlagkutya csupán egyvalamit kér az emberektől. Szeressetek!"
(Helen Exley)
"Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik"
(Mahatma Gandhi)
"Nincs olyan pszichiáter a világon aki többet ér, mint egy kutyakölyök, amikor megnyalja a kezed."
(Ben Williams)
"Nincs az a hit, mely töretlen maradna, kivéve egy igazán hűséges kutyáét."
(Konrad Lorenz)
"A kutyák nem önmagukról beszélnek, hanem meghallgatják azt, amit Te mondasz el magadról."
(Jerome K. Jerome)
"Vásárolj egy kutyust, és a pénzedért feltétel nélküli szeretetet kapsz."
(Rudyard Kipling)
"Ezen a bűnös világon bizony nincs szomorúbb látvány, mint egy behúzott farkú, gazdátlan kiskutya."
(Arthur Guitterman)
"A kutyád bármikor kész életét áldozni érted. És te őérte?."
(Konrad Lorenz)
"Mindjobban elvadul az ember, s az állat nézi szelíd félelemmel."
(Váci Mihály)
"Legbelül minden újfundlandi, boxer, véreb és dán dog aprócska szőrgombóc, mely alig várja, hogy ölbe vedd."
(Helen Thompson)
"Bárcsak megértenék az emberek, hogy az állatok ugyanolyan kiszolgáltatottak, s ugyanúgy függenek tőlünk, mint a gyerekek, ezt a gyámságot ránk ruházták."
(James Herriot)
"Az emberek nagy része beszél az állatokhoz, de nagyon kevés hallgatja meg, hogy mit mondanak"
(Benjamin Hof)
" Ne vedd a kutyád csodálatát végső bizonyítékként, hogy tökéletes vagy!"
(Ann Landers)
"Qei me amat, amat et canem meum - Aki engem szeret, szereti a kutyámat is."
(Clairvaux-i Szent Bernát - Első szentbeszéd 1150)
"Mindig érdekelt, hogy mit is gondolnak rólunk a kutyák?
Pl. jövünk haza a vásárlásból- kosarunkban csirke, disznó, marha.Azt kell gondolják, hogy mi vagyunk a Föld legnagyobb vadászai!"
(Anne Tyler)
"A föld egyetlen teremtménye sem követeli ki úgy a szeretetet, mint a csuromvizes kutya."
(Ambrose Bierce)
„Az asszonyok és macskák azt csinálják, amihez kedvük van, a férfiaknak és a kutyáknak pihenni kell, hogy ötletet kapjanak.”
(Robert A. Heinlein)
"Ahogyan a görögök mondják, egy ház nem otthon addig, míg fecske nem fészkel az eresz alá, ugyanúgy azt tartom, hogy egy ház attól lesz otthon, ha van benne kutya."
(Gerald Durrell)
"Az emberek között viselkedned, alakoskodnod kell. Az állatok olyannak fogadnak el amilyen vagy. Ezért érzem magam jobban az állatok között."
(Michelle Durell)
"Nem számít, milyen kevés pénzed vagy tulajdonod van.
Ha kutyád van, gazdag vagy."
(Louis Sabin)
"A legtöbb kutyatulajdonosnak hosszas tanulás árán sikerül elérnie, hogy engedelmeskedjen a kutyájának."
(Robert Morley)
"Mindenki, aki nem tudja, hogy ízlik a szappan, soha nem mosdatott egyetlen kutyát sem."
(Franklin P. Jones)
"Egy jólnevelt kutya nem tesz rá kísérletet, hogy rávegyen, oszd meg vele az ebédedet. Egyszerűen csak olyan bűntudatot ébreszt benned, hogy képtelen vagy jóízűen enni."
(Helen Thompson)
"Ajtónak azt nevezzük, aminek a kutya szüntelenül a rossz oldalán található."
(Ogden Nash)
"Hitem szerint utódaink úgy fognak visszagondolni az állatkísérletes kutatások korszakára, mint az orvostudomány történetének legsötétebb fejezetére."
(Gesell professzor, michigani egyetem)
"Ha egyáltalán nem hiszem a halhatatlanságot, az azt jelenti, hogy biztos a kutyák mennek mennyországba és nagyon nagyon kevés ember."
(James Thurber)
"Egyedül vagyunk, magunkra hagyatva ezen a planétán, és a körülöttünk burjánzó számtalan életforma közül csakis egy, a kutya volt hajlandó szövetségre lépni velünk."
(Maurice Maeterlinck)
"A kutya a legállhatatosabb barát - az első, aki üdvözöl, és a legbátrabb, aki védelmez."
(George Gordon Byron)
" Ha a kutyád kövér, te sem sportolsz eleget."
(Ismeretlen)
"... egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél."
(Antoine de Saint-Exupery)
"Az életem célja olyan jó embernek lenni, mint amilyennek a kutyám gondol."
(Ismeretlen)
„Senki sem értékeli olyan nagyra a szavaid mögött megbúvó mély igazságokat, mint a kutyád."
(Christopher Morley)
"A kutyák szeretik a barátaikat és megharapják az ellenségeiket. Nem úgy mint az emberek, akik képtelenek a tiszta szeretetre és mindig együtt van bennük a szeretet és gyűlölet is."
(Sigmund Freud)
"Az ember számára a legnagyobb áldás a személyes szabadság, a kutyának pedig erről lemondani."
(Villiam Lyon Phelps)
Juhász Gyula:Beteg kutya
Úgy néz rád,mint a szótlan fájdalom,
És vánszorog a ragyogó napon.
Szeméből csöndes panasz sír feléd,
Keresi részvéted tekintetét.
Tebenned bízik,úrban a hívő,
És kínjait eléd teríti ő.
A mindenség poklában didereg,
Oly nyomorult,akár az emberek.
A megváltó halált nem ismeri,
Nem tudja,hogy az enyhet ad neki.
Csak nyöszörög,sírása könnytelen
S az égre szűköl árván,csöndesen.
Testvéred ő is és az osztályosod,
A nap egy a ti sorotok,
Szenved,pedig nincs semmi vétke sem,
Ártatlan ő,szegény és védtelen.
Mégis ember az emberek gyilkosa,
És a kutyától soha nem tanul.
Kuhut Katalin: Kutyasors
Szólítsál gazdi, rád figyelek,
de elég egy füttyöd, máris megyek!
Bárhol is vagyok, futok hozzád,
kedvedre tenni, nagy boldogság!
Csóválom farkam, ez jelzi azt,
hogy jó a kedvem, és ez igaz...
Frissen ugrálok négy lábamon,
nem áll a szőr sem a hátamon.
Füleim hegyezem, szimatolok,
vajon a gazdám, mi jót hozott?
Amikor munkából ő hazatér,
sehol nincs ilyen jó falkavezér!
Rohanok elébe, majd felbukok,
nagy örömömben ugrándozok...
Hadd lássa, ebe hozzá mily hív,
várja őt haza, hű kutyaszív!
Tudom, a gazdám, ha jó vagyok,
hoz nekem sokszor jó falatot.
Jutalomfalat, ez kell nekem...,
de legszívesebben a csontot eszem!
Két lábon kérem, a mancsom kapál,
a levegőben..., így megszán talán.
Legalább látja, hogy szeretem,
s a legszebbik csontot adja nekem.
Nincs nálam boldogabb, ha sétálni megy,
s magával visz engem, micsoda kegy!
Ilyenkor lenézem a többi kutyát,
bár megszagolgatom a lábuk nyomát.
A ronda macskát, ki nem állhatom,
már a tekintetétől, szőr áll hátamon.
Nem értem az embert, ez förtelem,
sohasem kellene egy macska nekem!
Őrzöm a házat, mindig ha kell,
és nem paktálgatok, soha senkivel.
Még a postás bácsit is megugatom,
pedig levelet hoz, ezt én is tudom...
Veregesd a nyakam, simogasd fejem,
mondogassad gyakran -, jól van, hű ebem!
Lelkesen nézek rád, farkam csóválom,
te vagy az én gazdim, s a legjobb barátom!
Van valami, mit nem szeretek,
a nagy kánikulát, a kutya meleget.
Keservesen nézek, gazdám segítsél,
ezzel az idővel valamit tegyél!
Lihegek, szenvedek, kilóg nyelvem már,
nem látod, jó gazdám, betelt a pohár?
Legalább slagot fogj, locsolj le vele,
ne legyen ebednek kutya melege!
Na mindjárt frissülök, ez sok ugatást megér,
de, persze jól tudom, jön még kutyára dér!
Jó gazdám akkor is, kedvez majd nekem,s a kandalló mellett, lábnál lesz fejem...!
(Forrás: http://kutyaimadok.network.hu/forumtema/kutyas-versek-idezetek)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)